Szerzőinkről:
Ádám Tamás (1954, Balassagyarmat) költő, szerkesztő, újságíró. Folyóiratokban, antológiákban közöl verseket. 11 kötete közül az utolsó 2014-ben jelent meg Macskaszerdák címmel.
Baráthi Ottó, Dr. (1944, Hatvan) közgazdász, újság- és közíró. Csaknem száz tanulmánya, tucatnál is több saját és/vagy társzerzőként jegyzett kötete látott napvilágot. Az egyik legismertebb munkája, az 50 év a Palócföld életéből – Egy folyóirat Nógrád történelmében c. monográfiája 2008-ban jelent meg.
Bene Zoltán (1973, Kecskemét) író. 2001 óta számos szépirodalmi folyóirat és antológia közli az írásait. A Madách Irodalmi Társaság elnöke, a Pannon Tükör szerkesztője. Több irodalmi társaság tagja, a Magyar Írószövetség Csongrád Megyei Írócsoportjának elnöke. Jelentősebb díjai: Fehér Klára irodalmi díj (2006), Szeged város alkotói támogatása (2011, 2016), Teleki Pál Érdemérem (2013), Kölcsey-érem (2014), NKA alkotói támogatás (2016). Tanulmánykötete, több novelláskönyve és regénye jelent meg. A legutóbbi: Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai (regény, 2016).
Bódi Zsuzsanna, Dr. (1974, Salgótarján) történész. Évekig levéltárosként tevékenykedett a Nógrád Megyei Levéltárban. Szakterülete a 20. századi társadalom- és nőtörténet.
Böszörményi István (1947, Losonc) helytörténész, nyugdíjas gimnáziumi tanár, néprajzi író. Elsősorban honismereti, népi építészeti, gazdaságnéprajzi írásokat publikál. Számos néprajzi és helytörténeti kiállítást rendezett.
Csongrády Béla, Dr. (1941, Hatvan) közíró, szerkesztő, középiskolai tanár. A Nógrád Megyei Hírlapnak 1996-tól 2002-ig volt a felelős szerkesztője. Évek óta szerkeszti a napilap Kultúra rovatát. A Madách-hagyomány Ápoló Egyesület elnöke, több ciklus óta tagja a TIT országos elnökségének.
Debreceni Boglárka (1981, Salgótarján) író, költő, művészettörténész, kulturális antropológus, muzeológus; művészettörténet, vizuális kultúra és társadalomismeret szakos tanár. Kaleidoszkóp-díjas. Panoráma c. kötete a Palócföld Könyvek sorozatban jelent meg.
Diószegi Szabó Pál, Dr. (1974, Hódmezővásárhely) költő, jogász, történész, középkorkutató, tanár. 2014-ig egyetemi oktatóként dolgozott a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetében. Írásai jelennek meg folyóiratokban. A Szegedi Írók Társaságának elnöke.
Drescher J. Attila (1950, Sopron) író, költő, nyelvész. 1975-től tudományos publikációi mellett számos szépirodalmi alkotása jelenik meg, kezdetben helyi, megyei, majd országos lapokban, folyóiratokban. Évekig a Dunatáj (Új Dunatáj) között a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója, ez idő alatt sok intézményi és a határon túli magyarsággal foglalkozó kiadvány szerkesztője, kiadója.
Dukay Nagy Ádám (1975, Salgótarján) költő, író, újságíró, szerkesztő. Írásai folyóiratokban, napilapokban jelennek meg. Három önálló kötete közül a legutóbbi: Titokbhakta (2015).
Fancsik János, Dr. (1932, Salgótarján) közíró, belgyógyász-reumatológus. Több helytörténeti témájú könyve jelent meg. Legutóbbi kötete: Rokkantteleptől a Vásártérig (2016).
Frics Gyula (1938, Salgótarján) műemlékvédelmi szakmérnök, helytörténész, református presbiter, cserkészparancsnok. Szerkesztője a háromkötetes Nógrád megye részletes műemlékjegyzéke c. kiadványnak és a Nógrádi műemlékek c. fotóalbumnak. A Karancs-Medvesi Füzetek egyik kötetének témája a Karancs.
Frideczky Katalin (1950, Budapest) író, zongoraművész. Négy önálló kötete jelent meg. Írásai rendszeresen jelennek meg folyóiratokban. Tagja a Szépírók Társaságának.
Gyukits György (1961, Budapest) szociológus, egyetemi oktató. Szakterülete az egészségszociológia és szociálpolitika. Kutatási területe: szegénység, egészségügyi rendszer, etnikai csoportok (főként a romák) egészségi állapota és egészségügyi ellátása.
Hajnal Éva (1960, Komló) költő. A Litera-Túra Irodalmi, Művészeti és Kulturális Magazin főszerkesztője. Rendszeresen publikál irodalmi lapokban és online irodalmi oldalakon.
Hubai Gábor (1991, Miskolc) költő, magyar nyelv és irodalom–erkölcstan, etika szakos egyetemi hallgató, szöveggyár-veterán. Versei jelentek meg a Műútban, a Dűlőben, irodalmi weboldalakon.
Jóna Dávid (1968, Budapest) költő, médiatanár, újságíró, operatőr, az Arťhúr kulturális, művészeti lap alapítója, szerkesztője, a facebookon az Arťhúr Irodalmi Kávéház főszerkesztője. 17 évig tanított a zsámbéki főiskolán.
Kácsor Zoltán (1978, Budapest) muzeológus, meseíró. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Madách-gyűjteményének gondozója. Szépirodalmi munkái M. Kácsor Zoltán írói név alatt jelennek meg. 2011-től olvashatók versei a győri Műhely folyóiratban. A Garázs bagázs című mesekönyv-sorozat szerzője. Első meseregénye 2017 nyarán lát napvilágot.
Karaffa Gyula (1964, Nyíregyháza) Nagyorosziban élő költő, meseíró, bőrös kézműves-foglalkozásvezető, a Börzsönyi Helikon szerkesztője. Legutóbbi kötete: Tartozásaim gyűlnek… (2015).
Kazareczki Noémi (1977, Salgótarján) történész-levéltáros. 2003–2015 között muzeológusként dolgozott a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban, jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltárának munkatársa. Kutatási területe: a nógrádi kötődésű dualizmuskori életutak feltárása.
Keszthelyi Mangó Gabriella, Dr. (1965, Szécsény) költő, háziorvos, természetgyógyász. Gyöngyösön él. Verseket és szakmai írásokat publikál. Az Aranyanyu Díj különdíjasa.
Ketykó István (1946, Szügy) költő. Megyei és országos lapok, folyóiratok, antológiák közlik verseit. Több kötete jelent meg, ezek közül összegyűjtött versei Mostanában fekete lovakkal álmodom címmel 2007-ben jelent meg Baranyi Ferenc lektorálásában.
Kiss Noémi (1974, Gödöllő) író, egyetemi oktató. Ösztöndíjakkal több évig külföldön alkotott. Tagja a Szépírók Társaságának. Legutóbbi, nagy sikerű kötetei: Ikeranya (2013), Sovány angyalok (2015).
Laboda Róbert (1985, Nagykürtös) felvidéki költő, díjazott slam poetry-előadó, tanár. Mindkét kötete az eladási listák élén áll: Túlzások (2015), Én csak néztem (2016). Irodalmi folyóiratokban és online felületeken rendszeresen jelennek meg írásai.
Lackfi János (1971, Budapest) József Attila-, Déry Tibor- és Prima Primissima-díjas író, költő, műfordító, szerkesztő, az irodalomtudomány doktora. Harmincnál több könyv szerzője. 1999-től a Nagyvilág szerkesztője.
Limbacher Gábor, Dr. (1958, Budapest) néprajzkutató, szociológus. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum és a Krúdy Gyula Könyvtár igazgatója. A népi vallásosság kutatója, konferenciák, kiállítások szervezője. Madách-díjas.
Lukáts János (1943, Budapest) magyar-könyvtár szakos bölcsész. Volt könyvtáros és lektor a berlini Humboldt Egyetemen. 13 könyve jelent meg: 4 novelláskötet, történelmi regény Rákóczi korából, dráma- és tanulmánykötet, versek, mesék.
Nagy Pál (1934, Salgótarján) Párizsban élő író, műfordító, tipográfus, irodalomteoretikus, a Magyar Műhely című folyóirat alapító-szerkesztője. Az avantgárd irodalom kiemelkedő alakja. Vizuális költészeti kiállításai voltak, irodalmi videófolyóiratot szerkesztett. 1996-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjével , 2000-ben József Attila-díjjal ismerték el munkásságát.
Nagy Zsuka (1977, Nyíregyháza) író, költő, tanár. A Vörös Postakocsi Online folyóirat munkatársa, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle szerkesztője. Kötete: Mégismarionett (Parnasszus Kiadó, 2008).
Németh Péter Mikola (1953, Diósgyőr) költő, esszéíró, performer, szerkesztő-rendező. A Katedrális című irodalmi, művészeti, társadalmi folyóirat alapító-főszerkesztője. Az E(x)KSZPANZIÓ nemzetközi kortárs művészeti fesztiválok alkotó-rendezője. A Magyar Írószövetség, az Avangárd Szakosztály és a Bohár András kör elnökségének tagja.
Papp-Für János (1976, Hajdúdorog) költő, szerkesztő. A Nyíregyházi Zeneművészeti Konzervatóriumban gitár és művészettörténet szakon végzett, irodalommal csak később kezdett foglalkozni. 2002 óta ír és publikál rendszeresen. Jelenleg Hajdúböszörményben él. Legutóbbi kötete: Árnyékapa (2016).
Péter Béla (1952, Abony) költő. Szolnokon él. Versei jelentek meg az Eső című lapban és antológiákban.
Smith, Zach (1989, Calgary, Kanada) családfakutató. A már Kanadában született, de mindkét ágon magyar származású anyai nagymamája, Lenke Young (sz. Varga) révén magyar gyökerekkel is rendelkezik a skót, angol, ukrán ősök mellett.
Suhai Pál (1945, Bezenye) költő, tanár, tankönyvíró. Tankönyveiért az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíjban részesítette.
Szabó Endre (1943, Lőrinci ) közíró, újságíró, közéleti ember. 1980-tól jelennek meg írásai a Nógrád, a Nógrádi Krónika, az Ipoly Hírnök, az Ipoly, a Hevesi Hírlap, a Kanadai Magyarság és egyéb lapokban. Balassagyarmaton tagja volt az első szabadon választott önkormányzatnak. Határtalanul címmel könyve jelent meg 2014-ben.
Szentjánosi Csaba (1965, Budapest) költő. Eddig két önálló verseskötete látott napvilágot. Folyóiratokban publikál. A Rákoskeresztúri Református Gyülekezet elhívott tagja, elhivatott szolgálója.
Szepessyné Judik Dorottya (1980, Salgótarján) történész-levéltáros. 2004 óta a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltárának munkatársa. Fő kutatási területe a fogyatékosságtörténet és azon belül a hallássérültek társadalmi szerepvállalásának története. Ezzel párhuzamosan történeti ökológiai kutatásokat is végez.
Szokolay Zoltán (1956, Hódmezővásárhely) költő, 1972 óta publikál verseket, műfordításokat. Legutóbbi verseskötete: Bottal a fövenyre (2015, Irodalmi Jelen Könyvek). Versmondóként 1983-ban Radnóti-díjat nyert, költőként 2016-ban az Irodalmi Jelen költészeti díját kapta. Fülöpszálláson él.
Szunyogh Pál (1963, Balassagyarmat) Tereskén élő költő, nyomdász. Versei irodalmi folyóiratokban jelennek meg. Alapító tagja a rétsági Spangár András Irodalmi Körnek és tagja a balassagyarmati Komjáthy Jenő Társaságnak.
T. Ágoston László (1942, Tass) író, újságíró, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör alapító tagja, írószövetségi tag, számos könyv szerzője, Lenkey János tábornok leszármazottja, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kutatója. Többszörösen elismert novellista.
Tarnóczi László (1963, Miskolc) újságíró, riporter, közíró. Magyar Örökség Díjas, Soó Rezső-díjas, Média a Tehetségekért-díjas rádióriporter, Hollókő és Nógrád Megye Önkormányzatának sajtódíjas újságírója.
Tóth Imre (1966, Zalaegerszeg) író, költő, a Pannon Tükör című folyóirat online szerkesztője. Négy kötete jelent meg, a legutóbbi verseskötete: EXIT. Tagja a Szépírók Társaságának és a Magyar PEN Clubnak.
Turczi István (1957, Tata) József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Prima Primissima-díjas magyar költő, író, műfordító, szerkesztő, egyetemi doktor, irodalomszervező, a Parnasszus költészeti folyóirat és kiadó alapító főszerkesztője.
Varga Melinda (1984, Gyergyószentmiklós) költő, újságíró. Egyetemi oklevelet a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírás szakán szerzett. Az Irodalmi Jelen vers- és interjúrovatának szerkesztője. Jelenleg Kolozsvárott él. Verseit magyarországi és erdélyi irodalmi lapok közlik. Megjelent kötetei: 6van9 (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2009); A kék tempó (AB-Art, Pozsony, 2009); Űrezüst (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2013).
Zsirai László (Sopron, 1956) író, költő, szerkesztő, publicista, a Magyar Írószövetség tagja. Versei, novellái, esszéi, publicisztikái önálló kötetekben, hazai, külföldi folyóiratokban, antológiákban jelentek meg, rádióban, televízióban hangzottak el. Több szépirodalmi és sajtópályázaton nyert díjakat.
Képzőművészek:
B. Gedeon Hajnalka (Salgótarján) képzőművész, középiskolai tanár. A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium Derkovits Gyula Iskolagalériájának vezetője. Kiállításokon szerepel, illusztrált verseskötetet, grafikái irodalmi folyóiratokban jelennek meg. Munkásságát 2014-ben Salgótarján város Pro Arte-díjjal ismerte el.
F. Csaba Mária (1935, Keszőhidegkút) rajztanár, képzőművész. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének. 2003-ban elnyerte a MAFOSZ Bronzdiplomás Fotóművésze kitüntető címet.
Kelemen József (1960, Pásztó) tanár, képzőművész, költő. Alapító tagja a Balassi Bálint Asztaltársaságnak. Egyéni és csoportos kiállításokon láthatók alkotásai. 1988-tól a Salgótarjáni Tavaszi Tárlat kiállítója, a 2000-es években a Szécsényi Őszi Tárlaton is rendszeresen bemutatkozik.
Losonczy Ildikó (1954, Eger) képzőművész, tanár, a Kohász Képzőművészeti Kör vezetője. Mestereinek tekinti Czinke Ferencet és Iványi Ödönt. Tagja a Balassi Bálint Asztaltársaságnak. Rendszeres résztvevője különböző, Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben rendezett biennáléknak. Nemrég egyéni kiállítása nyílt Budapesten, melynek alkalmából alkotói nívódíjjal ismerték el munkásságát.
Orbán György (1952, Gyoma) képzőművész, alkalmazott grafikus, tanár. Egyéni és csoportos kiállítások szereplője. 1998-tól a Balassi Bálint Asztaltársaság elnöke.
Óvári János (1943, Salgótarján) festőművész. Jelenleg Rétságon él. Az egri tanárképző főiskolán 1969-ben szerzett diplomát. Mestere Blaskó János volt. Festői fejlődését továbbá Pataki József, Iványi Ödön és Czinke Ferenc festőművészek segítette. Önálló és csoportos kiállításokon szerepel szerte az országban.
Záhorszki Mónika (1974, Balassagyarmat) grafikus. Az iskoláit Balassagyarmaton végezte, további tanulmányaira Vigyinszki Attila és Földi Péter festőművész készítette fel. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára felvételizett, ahol Barczi Pálnál és Bodó Károlynál tanult festészetet. 2001-ben végzett földrajz-rajz szakos tanárként. Nagyorosziból származik, jelenleg is ott él. Munkája Váchoz köti, grafikusként dolgozik. Szabadidejében tusrajzokat készít legkedvesebb verseihez, textileket varr vagy a Börzsöny hegyeit járja fényképezőgéppel. Kézműves alkotóként bemutatókon, kiállításokon találkozhatunk munkáival. 2010-től tagja a Rétság környéki alkotókat összefogó KÖR alkotói csoportnak, mellyel rendszeresen közös kiállításokon mutatkozik be.
Palócföld blog 