Szabó Noémi

Régi sztori új köntösben

Gimesi Dóra−Jeli Viktória−Shakespeare: Regényes Shakespeare – Makrancos Kata, Rómeó és Júlia

Napjaink általános kortünete, hogy a gyerekek egyre kevesebbet olvasnak, főleg, ha kötelező olvasmányról van szó, hiszen a legmodernebb technikai eszközök világában kinek lenne kedve többszáz éves és oldalas szövegek fölött görnyedni? Sokak első dolga, hogy a cím után a mű terjedelmét nézik meg. Száz oldal: na jó, elolvasom, kétszáz oldal: nyáron meglesz, háromszáz vagy annál több: hol is van az a könyv, amelyikben a kötelezők rövidítve vannak? A Rómeó és Júlia nem többszáz oldalas, de többszáz éves, a forgatókönyvíróként és dramaturgként ismert Jeli Viktória mégis remek alternatívát kínál, hogy a fiatalok a kezükbe vegyék az egyébként közkedvelt és klasszikus történetet, már a képregényhez hasonlatos borító is jelzi: itt valami teljesen új és fiatalos feldolgozással fogunk találkozni!
Az új feldolgozás sokrétű kísérletet tesz arra, hogy a tragédiát regényes formába öntve szerettesse meg a mai tinédzser korosztállyal. A regényes forma remek ötlet, hiszen sokszor az is problémás, hogy az olvasók figyelemmel kísérjék, ki is szólal meg éppen. Ez a probléma tehát meg van oldva, de egy ilyen mű esetében jelentős kérdés még a nyelvezet is, ami egy mai diák számára nehezen értelmezhető. Sokszor szinte lehetetlen megfejteni a régi korok beszédstílusát, ami költői eszközökkel van teletűzdelve. Ez a regény azonban teljesen a mai kor nyelvezetébe van átültetve, néha trágár kifejezésekkel. Ez elsőre meghökkentő lehet, hiszen mégis egy klasszikusról van szó, a regényt olvasva azonban egyre inkább érződik, hogy ennek a néhány kifejezésnek igenis helye van a szövegben, gondoljunk csak arra, hogy a mai fiatalok hogyan beszélnek egymás között! Ettől függetlenül azonban a trágár nyelvhasználatot kissé soknak érzem, a szöveg egészét tekintve néhány helyen egyáltalán nem lett volna szükséges.
Tartalmát és cselekményvezetését tekintve a történet fő váza természetesen nem veszett el, jól követhető a nyolc fejezetre osztott regény. Egyik legnagyobb értéke, hogy a kulcsmondatokat az eredeti műből idézi a szerző, bár ezt sem a megszokott módon teszi, az idézeteket ugyanis a tragédia legújabb, Nádasdy Ádám-féle fordításból veszi át, egy-két kivétellel. Ugyan megtartja a cselekmény fő vázát, Jeli Viktória tudatos kihagyásokkal is dolgozik – több nagyjelenetet is csak néhány mondatban foglal össze, nem szólaltat meg minden szereplőt –, ezek mind elfogadhatók és a regény javára válnak, irodalmi értékéből semmit nem vesznek el, inkább gördülékennyé és olvasmányossá teszik azt. Inkább film benyomását keltik, a történet és a szereplők sem sérültek az átdolgozásokat követően, ez kiemelt célja volt a szerzőnek. (Székelyhidi E. Johanna, Pop, próza, Shakespeare. Gimesi Dóra – Jeli Viktória: Regényes Shakespeare, Prae, 2021. június 1.)
Bizonyos szereplőket jobban megismerhetünk, például a Capulet-ház fejét, Júlia apját, vagy éppen Lőrinc barátot. Az új nyelvezet és az új szöveg segítségével a szerző jelentősen alakított a szereplőkön is, emiatt még könnyebben lehet azonosulni velük a fiataloknak, akik tulajdonképpen egyidősek a főszereplőkkel, mindennapjaikban a saját életüket is felfedezik („– Júlia! Ide gyere, az anyád szentségit! – Majd a választ meg sem várva hozzátette: – Nem mindjárt, most!”). Ebből is látszik, hogy a regény fontos és egyben kihagyhatatlan eleme a humor, amely nyilvánuljon meg akár egy mai nevelési célzatú mondatban, vagy éppen abban, hogy itt Júlia eleinte „rémpofá”-nak kereszteli Rómeót.
Az új, regényes Rómeó és Júlia fontos értéke a kortárs ifjúsági irodalmunknak, legnagyobb erősségét abban látom, hogy máshová helyezi a hangsúlyokat, mégis minden fontos elemet megőriz és érthetően közöl is. Egyáltalán nem zavaró az új és régi nyelvezet együttes jelenléte, jól megférnek egymást mellett, valójában új színezettel gazdagítják a már ismert, de mégis teljesen új történetet. Jeli Viktória kreativitásának és jó irodalmi érzékének eredménye ez a mű, ami befogadhatóvá tesz egy közkedvelt irodalmi klasszikust, a fiatalokat pedig talán ezzel arra is ráveszi, hogy az eredetit a kezükbe vegyék és elmélyedjenek benne.

(Budapest, Tilos az Á, 2021, 200 oldal)

Szabó Noémi a Miskolci Egyetem BTK magyar-történelem szakos tanárjelöltje.