Robert Browning angol költő, drámaíró. A victoriánus kor nagy poétája, mégis kitűnik a romantikus angol költők közül. Pályájának indulásakor számos negatív kritikát kapott, mára azonban az angol irodalom egyik legnagyobb alakjának tartják. Hatása érezhető például Stephen King munkásságán.
.
.
Robert Browning: Azután
.
Takard föl arcát, és elém borulva
Rémítsen el a hulla.
Mint férfi néz most is reám még!
Megtette a halál már a magáét.
Új életébe süpped, önmagába,
S csöppet se bánja
Se bosszumat, se bűnét – mind a kettő
Számára meddő,
S a változás ünneplő-ijedelmes
Lázában elvesz.
Mit ér, hogy a halál s a vére most a
Sértéseit és szégyenem lemosta?
Bár gyermekek volnánk, mint réges-régen
Künn a cserénynél és a réten –
A vétke s a Sors nem nyomná az elmém,
Könnyen viselném.
 .
Itt állok, ő meg fekszik. Mit akarsz hát?
Takard el arcát.
.
.
Forrás: Kosztolányi Dezső
Forrás: Populart Füzetek, Tébolyda-cella, Interpopulart Könyvkiadó

Kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/96/Robert_Browning_-_Project_Gutenberg_eText_13103.jpg

Robert_Browning_-_Project_Gutenberg_eText_13103

Reklámok