Kedves Olvasók!

Márai Sándor Verses könyv című kötete 1945-ben jelent meg, hetvenkettő számozott verset tartalmaz. Ma ezek közül a művek közül olvashatnak néhányat. Ezeken az alkotásokon is érződik a háborús helyzet hatása, a féltés. Későbbi versei előzményeként is szolgálnak, megalapozza többek között a Halotti beszéd című vers hangulatát, mondanivalóját.
.
.
Márai Sándor: Hetvenkettő [Utóhang]

Mint a varázsló, ki hisz is, nem is,
Elhagyták ember is, meg Isten is.
Súgva, mormogva, ismételve, félve
Felsuttogja vad igéit az égre.
Így mondhassam el én is titkomat
A szó elszáll, a hús meg elrohad.
De ami szónál, anyagnál erősebb,
Megérintett, s lelkem, testem merő seb.
Mint a bélpoklos, kin a Jel világít,
Úgy jelölt meg örökre e világ itt.
Láttam a titkot, s nem hallgathatok,
A Bűn füstje elfödte a napot.
A túlsó partra láttam, a sötét fény
Igézetébe, hol a láng lobogva
Kel és elalszik, Sátán csipkebokra. –
A világ messze van, már iszonyú
Ólom hangon vonít a háború.
A parázs bűn perzsel mindent ma itt,
Zsidót, keresztényt, európait.
A házak ajtaját vérrel jelölték,
Akiben hinni érdemes, megölték.
Amiért élni érdemes, gyalázat,
Ágyadban dög, bűzös barlang a házad.
Pecérek kezén a hívők, s a hit is,
Megnyíltak kapuid, Apokalipszis.
A vérvád vijjog a világ felett,
Aki ma csókol, holnap eltemet.
Akit ma ölelek, holnap halott,
Reggel elad, ki este ringatott. –
A világ végén ülök, Babilon
Partjain, már a halált hallgatom.
Az ég, a föld, a víz mind zengenek,
Gyászoljon jól, ki világot temet.
Sirasson jól, aki mindent sirat,
Amit ma toll ír, mind: sírfelirat.
.
.
.
Márai Sándor: Ötvenegy

Tágult tüdővel e tágabb világban
Lélegzel, élsz, eszmélsz, ocsúdsz, hiszel,
Vallod, hogy Fejlődés és Haladás van,
s az Értelem még csodákat mível…
Firenzében és Oxfordban rajongva
Csodálsz képeket, s kéziratokat. –
Szegény bolond! Ha tudnád, mily rohadt
Romok közt bámulsz majd e csillagokra!

Reklámok