acsai nagy

Felhőnjárók

 

Egy meg nem született gyermek története

(részlet)

 

1.

Az emlékbőrönd

 

Csend honolt a felhőmező fölött. A némaságot és a mozdulatlanságot egy

robogó metrószerelvény törte meg. Világító reflektorokkal fúrta át magát a

felhőkön, mint egy hatalmas vakond, majd láthatatlan sínjén berobogott az

állomásra, ami egyetlen, üres padból és egy táblából állt, amin talán a megálló

neve állt, amíg le nem koptatta az idő.

A metró csikorogva lefékezett, és sziszegve kinyíltak az ajtói. A hosszú

szerelvény úgy ívelt át az égen, mint egy szürke szivárvány. Felszálló nem

akadt, és leszálló sem a kislányon kívül, aki a középső kocsiból lépett ki.

Hat-hétévesnek tűnt. A bőröndje majdnem olyan nagy volt, mint ő. Hosszú,

fekete kabátot viselt és a fején piros, kerek sapka ült. Megállt a felhőperonon,

a kocsi ajtaja becsukódott mögötte, a metró tovább robogott. A

kislány utána nézett, aztán leült a padra, mintha várna valakit. Talán az apját

vagy az anyját.

De a felhőnjáróknak nincs senkijük.

A nap éppen lebukott a horizonton, és búcsúzásul vörösre festette a felhőmezőt.

A felhőnjárók és a védelmezők vörös pillanatnak hívták ezt. Ebben a

pillanatban mindig váratlan dolgok történtek.

 

ACSAI ROLAND (1975, Cegléd) Radnóti-díjas, Zelk Zoltán-díjas és Bárka-díjas író. Sok műfajban alkot. Legújabb könyvei: Szellemkócsagok (versek), A betondzsungel könyve (ifjúsági regény). Van egy lánya, Zsófi. Az Esumi és Asao című drámája megnyerte az RS9 Színház fesztiváljának fődíját.

 

Reklámok