Gyere már, kérlek,s ha leg-
közelebb jössz, legyél egy szó,
vagy ha indián vagy, egy toll
az imámban, hogy amikor

jön az igazi éjjel, ami bár ne
volna, s amikor aludni lenne
muszáj, s amikor épp úgy nem
tanulok a hibáimból, én, a ma-

gány világbajnokaként, s aki nem
akart – így mondják, mondták –
senkivel rosszindulatba keveredni,
csak kiszellőztetni a szívét, a golf-

sapkáját, hogy bírja még a szer-
vezete, amit a lelke igényel,
papírrá aszalódott nyelvvel,
a légyzümmögésben álló leve-

gőben, a testnek nyújtott béke-
jobbal, hogy valamelyest, ha lehet
mégis vigyázzon magára; vagy ne – – –
a lényeg csak az, hogy nagyon.

Dukay Nagy Ádám  (1975, Salgótarján)
Palócföld, 2016/2

Reklámok