És még azt kérdezi, hogy nem bántott-e meg.
Minden zsebem csorog, minden gombom remeg.
Hogy hol is van nekem az én édes hazám.
A cipőtisztító flakonját fújja rám.
Üzenni kellemes, őszintén gyónni szép.
Mint vontató a fát, gyökerestül kitép.
Rosszízű álmokat, “„majdnem”-eket mesél.
Minden tagját lesem, ha iszik, ha kefél.
Sosem hagy levegőt, sosem hagy hidegen.
A vasszilánkokat nyakamban viselem.
Zengőt pattan, nagyot, a hófehér üveg.
És még azt kérdezi, hogy nem bántott-e meg.

Nádasdy Ádám (1947, Budapest)
A rend, amit csinálok (Magvető, 2002)
Fotó: Tóth Simon Ferenc

Reklámok